Növények

Virágok és növények szám szerint festve

A virágok szerelmeseinek széles választékot készítettünk - a bazsarózsától, a napraforgótól, a magnóliavirágtól egészen a távoli Japánból származó gyönyörű virágzó szakurákig. Vagy inkább a klasszikus, vörös rózsát kedveli jobban? Merítsen erőt és élvezze a növények szépségét, miközben a számok szerint fest.

A Plantae, vagy Archaeplastida szupercsoport az eukarióta és túlnyomórészt fotoszintetikus szervezetek birodalma. A Földön mintegy 350 000 növényfaj él, köztük magról kelő növények, bryofitonok, páfrányok és zöld algák. A legtöbb növény fotoszintézissel nyer energiát a napfényből, hogy szerves anyagot termeljen. Az algák több mint egymilliárd évvel ezelőtt jelentek meg a szárazföldön, a növények pedig félmilliárd évvel ezelőtt. A legrégebbi fosszilis szárazföldi bryofitonok a 460 millió évvel ezelőtti ordovícium időszakból származnak.

A növények jelentősége a természetben

A növények a tápláléklánc elején állnak, és fotoszintézis útján szerves anyagokat és oxigént termelnek, lehetővé téve az életet más szervezetek számára. A növények gyökerei megtartják a vizet, erősítik a talajt és megakadályozzák az eróziót. Szimbiózisban élnek az állatokkal, biogén elemeket szolgáltatnak, regenerálják a levegőt és élőhelyet biztosítanak az élőlények számára.

A növények jelentősége az ember számára

A növények hozzájárulnak az éghajlat hőmérsékletéhez, a mikroklímához, a talajképzéshez, a vízvisszatartáshoz, a por- és zajcsökkentéshez, valamint az esztétikához. Az állati táplálék nélkülözhetetlen alkotóelemei, felhasználják őket a gyógyászatban, a fát fűtésre, építésre, különböző szerszámok, papír és textíliák, olajok, viasz, paraffin és gumi előállítására. Az olyan fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén és az olaj szintén növényekből származnak.

Növények a festményeken nem csak a számok által festett képeken

Az éllő növények és virágok örömet okoznak a műalkotásokban is. A virágmotívumokat évszázadok óta használják a művészetben. Legnépszerűbbek Kínában és Japánban voltak. Európában a 16. század végétől kezdve jelentek meg művészeti témaként. Már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is virágmotívumokkal díszítették épületeiket. A középkorban a kéziratokat virágfüzérekkel díszítették. A herbáriumfestők a virágoknak szentelték magukat, és különösen a 14. és 15. században jelentek meg egyedülálló botanikai illusztrációk.

Növények festése

Az impresszionistákat lenyűgözte a virágok fénye és színe, ami Vincent van Gogh napraforgóin és Monet tavirózsáin is jól látható. A szecesszióban a növények dekoratív formában jelennek meg. Alfons Mucha plakátjain is szerepelnek stilizált virágok. Ezek gyakran bazsarózsa, napraforgó, magnólia, sakura, orgona, pipacs, búzavirág és rózsa formájában öltenek alakot.